3. fejezet

*Halihó mindenki! :)Gondolom msot arra számítatok, hogy leírom az egész estét, DE nem! :(
És mivel az előző hosszú fejezet volt, most egy rövidebbel érkeztem nektek :) Ez a fejezt lett szerintem az eddigi leggyatrább, de valakinek csak "tecchet".

 Az egész estét átbeszéltük, röhögtünk, lelkiztünk, meg minden. Reggelire ébredtünk.
 Teljesen üres volt a gyomrom.
 Krisz nem is köszönt, mikor én igen, teljesen elhidegült. Kedvetlenül ácsorgott mindenhol. Arca unalmat sugárzott. Ne mtudom mi történt vele.
 Reggelire svédasztalt állítottak. lehetett műzlit, lekvároskenyeret, sima kenyeret, és a pultnál rántottát kérni. Én az utóbbit ettem kechuppal. Vera mellettem lekvárosat rágcsált.
 Kicsit pihentünk aztán mentünk is Vadvizi evezésre!
 5 nagy csoportra oszlottünk. Szerencsére barátnőmmel kerültem egybe. A fiúk (ismételten) szerencsére pedig egy másikba kerültek.
 Elvittek minket valahová egy nagy, nagy patakhoz, inkább már folyohóz, ami televolt kissebb (olyan egyméteres) vízesésekkel, kövekkel, buckákkal.
 Kaptunk mentőmellényt, rajta egy sípot, ha baj van. Egy csónkba 1 ember megy, így elég sokat kellett fizetni a tábornak!
 Beleültem a sajátomba. A kezembe nyomtak egy eveztőt, majd elindítottak. Marhára izgultam!
 A víz nekicsapott egy kissebb sziklának. Erővel ellöktem magam tőle majd mentem tovább.
 NE! Egy vízesés!
 Rohadt kicsi volt, de majdnem szívrohamot kaptam, ugyanis kis eséllyel éltem túl a borulást. Mármint nem haltam meg volna, csak felborultam.
 A folyó egyre lejtett, én meg közeledtem az előttem lévő sráchoz.
 Aztán BUMM! Egymásnak csapódtunk.
 - Ba*** meg! Ne mtudsz figyelni szőke?
 - Barna vagyok, basszus!
 - És? Szőke!
 Seggfej srác! Előrefurakodtam, majd mentem tovább. Egy sziklás rész következett, nehezen, de átmentem.
 Aztán pár vízesés, szívrohamokkal, majd...
 EGY HATALMAS VÍZESÉS!
 Sikítva közeledtem, próbáltam elevezni. Kuncogást hallottam, de nem törődtem vele, úsztam az életemért. Majdnem kiugrottam a csónakból, mikor kirántottak.
 A csapat ott állt röhögve. Az  egyik lány kinyögte a nevetés közepette;
  - Nyugi, velünk is eljátszották. Mind ilyen képet vágtunk. De ha más csinálja vicces - így csatlakoztam hozzájuk.
 A következő áldozat az a seggfej srác volt. És uramisten! Könnyeztem!
 Sikított mint a sakál, fiú létére is! És! Ki is ugrott! Hát szakadtunk!
 Páran még voltak, aztán indultunk vissza.

 Mikro beértünk erőre kaptam és rohantam a sátorhoz. Előhúztam a mobilom játszottam rajta, míg elnem jött az ebéd ideje.
 Hotdogot nyomtak a tányérunra, ugyanazzal az ital választékkal. Megintcsak fantát kértem.
 A hotdogra majonzést, ketchupot és szárított (vagy milyen) hagymát.
 Isteni volt! Visszamentünk a saétorokhoz. találkoztunk a fiúkkal, Ők elmodták milyen szivatás volt, mi is.
 Náluk a patakon, szinte beleért a vízbe, olyan alacsonyan, átívelt egy tüskés bokor. Durva lehetett, de nem annyira, mint a miénk! :D
 Következett a házi X - faktor! Yeah!
 És uramisten, eszembe jutott, nem készültem. Bár, mikro is lett volna időm?
 Sorbaálltam, kitaláltam, msot játszom a hülyét, és eléneklem az Every bofy dance nowot táncal meg mindennel.
 Én kerültem sorra.
A zsűriszékben egy japán nő, azonkívül 2 magyar lány, és 3 férfi ült.
 Elkezdtem.
 Hatalmas sikert aratott. Mindenki szakadt. Összesen (max. 60 p lehetett kapni) kaptam 55 pontot, eddig a legtöbbet! A japán nem értékelte a hülyeségem :(
 Röhögve baktattam a többiekhez, míg vártuk az eredményt.
 - Milyen voltam? - teszem fel a kérdést.
 - Tökéletes! - csapkodja a térdét Vera.
 - Te voltál az Isten! - ''likel" Zsolti.
 - Jó voltál - biccent komoran Krisz. Odapillantok Verához és telepatikus módon a szememmel (igen, mi ilyet is tudunk) megkérdezem, ennek mi baja. Válaszul egy vállrántást kapok, így hát...
 Előkaptam a Csillagainkban a hibát, és olvasni kezdtem, még meg ne mjött az eredmény.
 A hangszórókból felhangzott valami borzalom, biztos leesett a mikrofon vagy mi, majd egy férfi hangja.
 - Kedves Táborozók! (???) Az itt eljátszott X- faktornak meglett az eredménye! Az első helyezetnek, a másodiknak és a hamradiknak a szervezőknek felálított épületben lehet átvenni a díjat, tehát kérem féradjanak (???) majd oda! - tehát kezdjük a 3. helyezettel; Sikós Milós, a dupstep táncával! - na, jó, ezen mindenki meghalt, annyira röhögött. Hogy lehet szegény gyereknek ilyen nevet adni?! :D Még az irodákból is hallatszott valami kuncogás, és a férfi aki beszélt is visszatartotta - Második helyezet! Lakatos Luca az énekes tánc előadásával! - felálltam sikítottam egy húúúút, majd a mellkasomra csaptam és visszaültem. Vagyis rájöttem indulnom kéne az irodák felé - És első helyezet! Kovács Zalán a meglepően jó trükkeivel! - indultam is.
 Jobbra, aztán balra, egyenesen, balra, majd jobra, egyenesen, átlósan és kilyukadtam a nemtudomholvagyok telepen.
 Aztán isten megsegített. Szerkesztők, mentorok hálója.  Beléptem. A harmadik és az első helyezetnek épp átadták a nyereményeket. Az első helyezet egy pólót, napszemüveget és mobiltokot kapott, mellé egy csomag édességet :) Hümm... nyami!
 A harmadiknak egy pólót és édességet adtak át. Nekem napszemüveget, pólót, és finomságokat nyomtak a kezembe.